Robert Burns

Skót költő. 1759. január 25-én született az ayrshire-i Allowayban. Szegény gazdálkodó családból származott. Burns volt a legidősebb szülei hét gyereke közül. Gyermekkorában apjának kellett segíteni a gazdaságban, de szülei nem hanyagolták el fiúk szellemi fejlődését sem. Apja szigorú kálvinista szellemben nevelte. Hatéves korában tanítót fogadott mellé, aki megismertette vele Shakespeare, Milton és más híres angol szerzők műveit. Kilenc éves korában azonban félbe kellett hagynia tanulmányait, mert nagy szükség volt rá a gazdaságban. Tizenkét éves korában a farmjukhoz legközelebbi iskolába küldték, azonban ha munkájára szükség volt, hazahívták. Burns nem akarta a farmerek szegényes életét élni, teli volt ambícióval és nagyon szorgalmasan képezte magát. Franciául például volt nevelőjével való levelezés útján tanult meg. Tizenöt éves korában írta első versét, egy szerelmi ódát. A szerelem később is az egyik leggyakoribb témája volt. Élete során gyakran volt szenvedélyesen szerelmes, kapcsolataiból összesen tizenkét gyermeke született.
Miután 1784-ben meghalt apja, mint legidősebb fiúnak, neki kellett volna tovább vinni a farmot, de annak gondját inkább legidősebb öccsére hagyta. Ebben az időben Burns azt tervezgette, hogy a szegénység elől kivándorol Jamaicába. Ezt a lépést azonban nem kellett megtennie, mert 1786-ban megjelent első verseskötete meghozta számára az elismerést és az anyagi sikert is. Burns Edingburhban telepedett le, és a szalonok ünnepelt alakjává vált. Bekapcsolódott a skót népdalokat kiadó James Johnson és George Thomson összegyűjtő antológiáinak munkálataiba. Burns népdalgyűjtőként és szerkesztőként is kiemelkedő eredményeket ért el. Tudatosan tanulmányozta a skót népdalokat és balladákat, stílusukat maga is átvette. Témavilága központjában a skót nemzeti érzés, a francia forradalom, az amerikai függetlenségi mozgalom iránti lelkesedés és a szerelem állt. Költészetét komikus világlátás jellemzi, Burns kiváló szatíraíró is volt.
1788-ban feleségül vette Jean Armourt. 1792-ben családjával Dumfires-be költözött. Birtoka hamarosan csődbe ment. Ezután kénytelen volt finánci állást vállalni. Ebben a minőségében sokat kellett utaznia, és ez nem tett jót amúgy is törékeny egészségének. Élete végén nagy szegénységben élt. 1796. július 21-én halt meg Dumfries-ben.